A nagyon vékony alumíniumfólia {{0}},012 mm-nél kisebb vastagságánál (vastagság mérete és munkahenger átmérője) a tekercs rugalmassága miatt az egyszeri hengerlési mód nagyon nehéz, ezért a dupla hengerlési módszer alkalmazása, azaz a két fólia közepe plusz kenőanyag, majd a hengerlési módszerhez (más néven halmozott hengerlés) hengereljük össze. A köteghengerléssel nem csak az egylapos hengerlés nem tud nagyon vékony alumíniumfóliát előállítani, hanem csökkentheti a szalagtörések számát, javíthatja a munka termelékenységét, ennek az eljárásnak a használata tömegesen gyártható 0,006 mm-es -0 0,03 mm-es egyoldalas könnyű alufólia.
(3) Sebesség hatás. Alumíniumfólia hengerlési folyamat, a fólia vastagsága a gördülő rendszerrel az emelkedés és elvékonyodás a sebesség hatásként ismert jelenség. Mivel a sebességhatás mechanizmusának magyarázata még alapos tanulmányozásra vár, a sebességhatás okait általában a következő három aspektusból tartják: 1) a munkahenger és a gördülő anyag szakasza a súrlódási állapot változásai között, az Iroda gördülési sebességét tekintve a kenőolaj mennyisége nőtt a létszámmal, így a hengerek és a gördülőanyag közötti kenés megváltozik. A súrlódási együttható csökken, az olajfilm vastagabbá válik, és az alumíniumfólia vastagsága vékonyodik.
(2) változások magában a hengerműben. A hengeres csapágyas malom a hengerlési sebesség növekedésével a hengernyak a csapágyban lebeg, így a két kölcsönhatásban lévő terhelt henger az egymásnak dőlés irányába mozdul el.
3) Lágyítás feldolgozása, amikor az anyag hengerléssel deformálódik. A nagysebességű alumíniumfólia hengermű hengerlési sebessége nagyon magas, a hengerlési sebesség növekedésével a hőmérséklet gördülő deformációs területe magasra nyílik, a fém deformációs területének számítása szerint a fém hőmérséklete 200 fokra emelkedhet, ami megegyezik a az izzítás közbenső helyreállítása, ami a hengerelt anyag lágyulási jelenségének feldolgozását eredményezi.